Hangulatom is olyan ma, mint az időjárás. Szottyadtan szürkés. Megannyi színe van a szürkének, megannyi szürkével írok magam is. Nem tudatosan, hanem csak véletlenszerűen. Elnéztem a visszapörgetett posztjaim. Van benne mindenféle szürke: sötét, világos, acél, veréb, ezüst, szürkén a szürke. Színdiszharmónia.  Állítólag a szürke szín, azonos színerősség mellett mindennel harmonikus. Filharmonikus. Ezek szerint az alábbi konbinációk alkalmazásával rendkívüli hatást lehet elérni. Nézzük csak:

 Szürke-piros-narancs

Szürke-cseresznyevörös

Szürke-világoszöld

Sötésszürke-sárga

Leginkább ez az üditő narancs mutat jól. Szeretem a vadító pirosat is, de nem pásszol a Szilvuplé, möngyővel. A sötétvörös (mert cseresznye nem volt) sem váltja be a hozzá fűzött reményeimet. A világos zöld egészen jól fest, de valahogy mégis harsány.  A  sárga meg nem látszik, bármilyen szépen villódzik is. Fehérrel is írhatnénk, mert az is remek, de a háttérszín nem elegendő hozzá.

Majd megálmodom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.