2010.11.20. 23:22
mercatum
Tegnapi online hír:
"Igényes népművészeti és iparművészeti alkotásokkal, vásárral, forralt borral, tradicionális magyar ételekkel, zenés programokkal és játszóházzal várja a vendégeit idén is a ma nyitó, 12. Budapesti Karácsonyi Vásár a fővárosi Vörösmarty téren. Az eseménysorozatot az első évben hagyományteremtő szándékkal hívták életre, azóta pedig egyre több nemzetközi elismerésben részesült a Vörösmarty téri karácsonyi forgatag: 2006-ban a Travel&Leisure utazási magazin a tíz legjobb karácsonyi rendezvény közé sorolta, Kanada legnagyobb művészeti fesztiváljának igazgatója pedig szintén a budapestit ítélte legszínvonalasabbnak. 2008-ban a Sunday Times is ezt választotta Európa legjobb adventi vásárának."
Eredetileg nem egészen ide indultunk, de ha már ide jöttünk, akkor itt álltunk meg.
Valójában - nem fogod elhinni - Mini koncertre készültünk a Bem rakpartra,
de aztán úgy belefeledkeztünk a forgatagba és egymásba, hogy a továbbiakban
már az eszünkbe sem jutott. Ezt olvasná csak Török Ádám - mint ahogy nem,
de ne is hívjuk rá fel a figyelmét -, gondolom biztos megjegyezné:
Az ígéret szép szó, ha megtartják. Akkor majd nem teszek ilyen könnyelműeket.
Ha ott leszünk, ott leszünk. Ha nem, nem!
Na, ne essünk szét!
Szóval és tettel sorra fedeztük fel a gyönyörű ünnepi köntösbe öltöztetett téren a
szebbnél szebb vásári portékákat árusító pavilonokat, megcsodáltuk a különféle
remek alkotásokat, belehallgattunk a színpadon muzsikáló zenekar dalaiba,
miközben a kezünkben szorongattunk a kihagyhatatlan fűszeres krampampulit.
Természetesen nem térhettünk haza a töki vályogkemencében sült kenyérlángos,
a pompos elfogyasztása nélkül, melyhez újabb szívet és lelket melengető ital dukált.
A jóízű falatozás közben, jóízű beszélgetés zajlott.
Persze kizárólag ki-ki csak akkor szólalt meg, ha már lenyelte az épp aktuális
falatot, mert ugye teli szájjal nem nagyon illik.
Kart karba öltve jöttünk-mentünk, órákig nézelődtünk és ki nem fogytunk
a mondandónkból. Szokás szerint nagyon jól éreztük magunkat.
Egy remek és emlékezetes estét töltöttünk együtt.
Szólj hozzá!
Címkék: barátság őszi zsongás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek