"Mosolygott rám. Tetőtől talpig, egy méter kilencvenkét centi színmosoly.

Hogyan tud egy ember a karjaival, a lábaival, a hosszú, imbolygó

felsőtestével egyszerre mosolyogni?"

Muszáj volt kölcsönvennem Rácz Zsuzsa könyvéből ezt a két mondatot.

Persze én is megfogalmazhattam volna valahogy, de minek küszködni vele,

ha már egyszer helyettem ilyen jól kitalálta. Én meg rá.

Pláne, miután még apropója is van. Nem csak úgy légből kapott ám.

Egy mosoly is csodákra képes. Egész napra feltöltődtem.

és mindenre van magyarázat csak ki kell várni

"mert aki kell, az kell, nem azért mert amilyen,

hanem annak ellenére, hogy bármilyen"

Na...csak citálgatok itten, cita cita péntek

de ezt meg már nem mondom meg honnan.

Írtam vagy nem írtam, hogy megírom.

nem csinálok szájból segget

Látod számíthatsz rám.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.