Egy hete, hogy szenvedek!

S az állapotom? Na az se normális.

énekelhetném, de egyrészt nem tudok, másrészt meg nem akarok

Kérdeztem az orvost: ugye hormonális? ne danolásszál megmaradok?

repestem mikor végre már a rendelőben álltam alig 20 perc várakozás után

mert annak esélye, hogy Bonóval összefutok nagyobb, mint hozzá bejutok

előttem csak hárman voltak, kedden legalább harminchárman (szerinted kivártam?)

gondoltam majd meggyógyulok magamtól magamnak várjon a nyavalya

nem sikerült, mert majd a halálos ágyamon tudok legközelebb megpihenni

Megvizsgált és végül is így szólt: Köhög is? Hallok valamit. Allergiás? az életre Sumamed, Fluimucil 600, táppénzt kér?

Mit? A szót se ismerem és a szabadságról is csak halvány emlékeim vannak, mert nem hogy beteg nem lehetek, de a megillető se illet meg

Szóval pénzt vagy életet?

Persze előbbitől függ az utóbbi, de ez már egyéni megoldásra váró probléma.

Hogy nem érted -nem ezt kérted-,

Hát miért tett velem ilyet ez az élet!

A gyógyulást útjára rapültem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.