Ó, Artemovszk!

"Az A38 Hajó nem csupán egy helyszín, a hajó metafora is: a kíváncsiság, nyitottság,szabadság jelképe. Szinte puszta létével, a Petőfi híd lábánál bizonyítja és testesíti meg mindazt, ami Budapestben jó: összeköti a Dunát, ezt a nagyszerű folyót a metropolisszal, egy városrész közepén, ami az utóbbi időben nagyszerű fejlődésen ment keresztül. Az A38 Hajó élményt kíván adni, legyen az zenei, színházi, gasztronómiai, irodalmi, képzőművészeti - intellektuális vagy érzéki."

Na, ide jöttünk! Tényleg impozáns látványt nyújtott. Remek hangulatú hely.

Van minden, mi szem-szájnak ingere. Teljesen lenyűgözött.

Igaz, legfőképpen a zenei élményt vártam, de nagyon.

Ó, Quimby!

Komolyan receptre kellene felírni Őket. Fáj valamije?

Menjen Quimby koncertre! Elszállt minden bajom, minden bánatom.

Ismét elvarázsoltak, megint remek bulit toltak.

Új dalokat is előadtak a novemberben megjelenő lemezről.

Első hallásra nem mindegyik - kivéve a Jekyll és Hyde - nyerte el a tetszésem,

de mint Ők maguk is többször mondották volt:

"Ízlelgessétek és harminchatodszorra már szeretni fogjátok!"

A szövegek továbbra is kurva jók, csak még nem értek össze a zenével a fülemnek.

Kicsit azért visszafogottabban ugráltam, mert még reggel simán leszázalékoltnak

tűntem volna. Susanna sem volt százas. Szegény úgy köhögött, hogy csak na!

Szóval megint nem csalódtunk, de nem is nagyon szoktunk.

Sem egymásban, sem az általunk látogatott programok tekintetében. 

Jó volt! 

de

milyen jó, röpült a hajó.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.