Különös lelet ötlött szembe a női mosdó szemetesében.

Ötlött, mert a műanyag ócskaság teteje alapból sosincs a helyén.

A kidobott terhességi teszt pozitív eredményt mutatott.

Én elmosolyodtam.

Ő meg olyan képet vághatott hozzá, amilyet akart.

Nem kínálták tálcán, de legalább még nem kerültem az utcára.

Derült égből hozták a tudomásomra, hogy munkanélkülivé váltam.

Azon nyomban belém csapott a villám.

Van az az érzésem, ahol a madár se jár.

Vegyük már tudomásul, hogy a mi korunkban foglalkozzunk inkább már

a klímaváltozással, a biozöldségekkel, meg tudja a tököm mivel.

Vegyünk például egy egyenlő szárú háromszöget tálat,

olyan müzlis nagyságút képzelj magad elé, ami színültig van diákcsemegével.

Mikor gondosan kiválogatom a sótlan pörkölt földimogyoró, mandula,

kesudió és török mogyoróbél darabokat, mint Hamupipőke a lencsét,

akkor az alján már csak egy marék mazsola árválkodik.

Nagy mókusok süteménybe is tehetik.

Kakas kukorékolásra ébredés,

ágyból kipattanás,

kávé szürcsölés,

vajas kifli majszolás,

camembert harapdálás,

áfonya lekvár kóstolgatás,

teraszon ejtőzés,

napsütkérezés,

füstkarika fújdogálás,

autóban furikázás,

zenés gimnasztikázás,

mosolygós munkavégzés,

estére hangolódás,

jóízű beszélgetés,

pezsgő kortyolgatás,

Jamie Winchesterezés,

álompor hintés.

Megannyi pillanat. Tavaszi és éppen tizenhét.

Bár tudnám, hova, hova, de hova, de hova megyünk.

Kivel mással, Susannával!

Végül odataláltunk a megadott címre és még dzsípiesz se kellett hozzá.

A házhoz vezető úton mellénk szegődött a Tücsök ciripelése.

Az esti kikapcsolódás színtere még sehogy sem hasonlított egy

felbolydult méhKasra, de a házigazda csíkos pulóverben annál inkább.

Egész este ott döngicsélt a fülembe.

Az ajtónálló pontosan úgy festett, mint egy rock sztár, de nem úgy hívták.

-Na mikor volt a Muhi csata? - szegezte nekünk a kérdést.

-Akkor jó helyen járunk, ez csak 1241-es házszám lehet! - válaszoltuk szépen.

Megoldódott a rejtély rögvest, de belépve nem fogadott minket tatárjárás.

Bár állítólag mindig nagy a jövés-menés, ennek ellenére rend volt a lelke mindennek.

Peckemre nem ihattam, csak vizet, mint a palánták, de nem foglalkoztam vele.

Igaz, Ő se velünk.

Azonnal elvonult az újonnan érkezettel, akinek Nem tudom a neved.

Az alkalmi duett megtöltötte ének-és gitárszóval az alkalmilag próbateremmé

alakult szobát. Pompás aláfestést nyújtott a zárt ajtó mögül kiszűrődő muzsika.

Alkohol nélkül is remekül éreztem magam. Majd sorra érkeztek az érkezettek.

Egy kedves fiatal házaspár, tisztára Frédi és Vilma kiköpött másai.

Nemsokára csatlakozott a Három Grácia egy kosárnyi sajtos rúd kíséretében.

Kisvártatva megjelent egy csin(i)Csilla, aki ki sem látszott a muffinok mögül.

A finom ételek mellé jól csúsztak az italok. Nekem meg a banánhéj.

Természetes a buli a központi helye a konyha volt. Itt zajlottak a különféle

értekezések, szócsaták, repkedtek a poénok, hangos nevetés töltötte be a házat.

Még begurult az utolsó versenyző is, aki mindenképpen Győztes volt.

Ő kerékpárral érkezett a halál f*száról és istenien penget. Basszus!

Hamarosan hátrahagytuk a helyszínt és örömmel konstatáltuk, hogy átestünk a

tűzkeresztségen. Az első bálozók szerénységével bizton állíthatjuk, hogy nagyon jó

hangulatban telt az esténk.

Kitüntetést ugyan nem kaptunk, de egy újabb meghívás viszont igen.

Jövő hét szerdán Veletek ugyanitt!

Ha így haladok, lassan már csak én leszek saját magam író-olvasója.

A mai napban az a legjobb, hogy nem sötétben megyek haza.

Reggel nyolc órakor ébredtem, de ez korántsem biztos.

Megírom minden érdekeltnek, nem érdekeltek.

Hogy mekkora kő esett le és ki tudja hol áll meg !

Én még életemben nem örültem ennek ennyire.

Nem zajlottak titkosan, mert például mindenki tudta,

hogy hova megyek, hogy kivel leszek,

viszont nem hallhatta, mert ettől lesz olyan amilyen.

Gyakorta tartunk Susannával ilyeneket.

Ilyenkor megállásra és térdre kényszerítjük az időt.

Végkimerülésig bírjuk szőni a fonalat, ki -és megtárgyalunk,

alul -és felülbírálunk, véleményezünk, vitatunk, értekezünk,

vígasztalunk, sírunk és nevetünk olykor egymás vállán.

Jó barát(nők)ok vagyunk.

Ugye, mi.

Az időjárás körülményei nem alkalmazkodnak

a ruhás-és cipős szekrényem tartalmához.

Vagy már nem vagy még nem.

A nagy múltú Budavári Művelődési Ház adott ismételten otthon a rocktörténeti

múltidézésnek. Nem véletlenül, hiszen a 70-es években ez volt helyszíne a magyar

rockzene megszületésének. Itt lógtunk minden hónap első vasárnapján a bulikon.

Ezen az estén Török Ádám és vendégei jóvoltából múltszázadi dalok hangzottak

fel a Cream-től, Jimmy Hendrix-en keresztül egészen a jól ismert Mini nótákig.

Fekete Jenő-Horváth Misi Blues Duo

Bigg Muff

Bőrgyári Capriccio

Az örömzenélésből természetesen Ádám sem maradhatott ki, aki szívvel-lélekkel

tolta. Három óra tiszta zene és felhőtlen szórakozás. Megint hatalmasat buliztunk.

Ma furfangosak a fürtjeim.

Olyanok, mint a csiga-bigáég a házad ide ki

és nincs nálam a szemüvegem, mert úgy kiszedném a kontaktlencsémet,

valamint nem találok umos, iumos, riumos megfelelő szavakat címnek,

továbbá kinn szakad az eső, a körmöm meg benn,

a szájam meg nem fáj és a fejem sem.

A mosogatóban megelevenedett a pokoli torony.

Csak nem égett, viszont egyből tudtam volna oltani.

Nagy sikert aratott az ünnepi bécsi almatortám.

Már a háromnegyedét megettem.

Teérted sütöttem!

Ízlelgetem a tavaszt. Mámorító érzés.

Ronda hernyóból csodaszép lepkévé válok,

vidáman repkedek és felfedezem a világot,

nyoma sincs a rosszkedvemnek, elmúlt már a tél,

hogyha a nyár jönne azt se bánnám én.

rímhányás kicsit másképp:

Romhányi József: Lepketánc

Mikor a hernyóból lepke lett,
kérkedve repkedett,
hogy fényben keringve mind tovább
csillogtassa hímporát.

A derék kutyának
képére mégis kiült az utálat.
- Villogj csak fent, te szép féreg;
nem lesz nagyobb az értéked!

Hernyó maradsz, bár fent keringsz.
Nem a szárny szab itt mértéket,
hanem a gerinc.

Kétségtelen, Jóska bácsinak ez azért jobban ment.

A tavaszváró farsangon a kávéházi szegleten összejövetelen,

szolid macska jelmezben tetszelgem. Szelíden.

Van se fülem, van se farkam, aprócska csokornyakkendőm,

diszkréten rajzolt macskaképem, bajszom.

Fekete az öltözetem. Lábam csizmás kandúr. Szintúgy színű.

Sorra kapom a bókokat, de nem tudom hová tenni őket.

Nincs zsebem. Inkább besöpröm a szőnyeg alá.

Kész zsákbamacska vagyok.

Mi a szösz? Úgy látom tavasz lösz.

csakis a rím kedvéért

Már megint megkaptam a magamét. Lásd ott lentebb, kicsit jobbra.

Joanhickson kóstolgat, szemre hányta a szememre hányni valót.

Kapsz egy Orrost Jakab, de rögtön!

Fülembe forró ólmot öntsetek, gégémbe mézes pálinkát töltsetek.

Máris kész is a diagnózis. Vastagon és sorrendbe szedett.

Szedte-vette, teremtette!

Az öreg doki is megmondta, hogy tisztára gyulladt és hurutos a fejemen minden.

Na erről van szó. Kiderült a turpisság. Volt ok a nyavalygásra.

Írt légút és hallójárat tisztítót, valamint torok kéményseprőt is.

Remélem hamarosan jobb létre kedvre szenderülök.

Aztán úgy teszek, ahogy javasoltad.

Végre bekopogtatok azon a rohadt kapun, aztán meg dörömbölök.

Hogy engedj be éjjel,

Ma éjjel,

még egyszer, ma éjjel

Amint bebocsátást nyerek, a készenlétbe helyezett 

festőpalettámmal  kiszínezem a világot, majd meglátod.

Te meg csak töprengj a konyhádban, írj minél több nyálcsordító

és ínyboldogító receptet, mellé millió gyönyörűséges gondolatot.

Mondjuk lefotózhattad volna a csirkeszárnyakat az almasalátával.

Tetszik, amit kifőztél!

Ma pontosan nyolcvanhét darab apró pogácsát szúrtam ki, sodortam meg

és sütöttem ki az előzetesen háromszor hajtogatott és pihentetett tésztából.

Úgy világgá mennék.